Az ünnep árnyai
Fény és árnyék nem létezik egymás nélkül, úgy tűnik, az ünnepekkor sem. Ez persze nem nagy meglepetés, de más olvasni róla, más a saját bőrünkön tapasztalni, és megint más tudatosan szembenézni vele. Számomra az elmúlt három nap tapasztalata … ebben az írásban sűrűsödik össze.
Egyrészt ott van a sok mesterséges fény, ami körülveszi az ünnepeket (legyen az karácsony, újév vagy születésnap, vagy egyéb életfordulók). Ilyenkor – legalábbis az amerikai filmek, a reklámok és az óriásplakátok szerint – mindenki boldog, és ezek az év legragyogóbb napjai. Legalábbis így illenék. Szerencsésebb helyeken, ahol kb. rendben megy az élet, és az embernek normális családja meg barátai vannak, a környezet is azt várja el, hogy légy boldog az ünnepeken. Ez érthető is, hiszen szeretnek téged, és annak örülnek, ha te is örülsz.
Aztán szerintem van az ünnepeknek egy igazi fénye is, ami nem a reklámokból csilingel és neonnal villog. Az igazi fény az, amikor tényleg örülünk egymásnak, az együtt töltött időnek, és tényleg van tere a szeretetteljes kapcsolódásnak, a valódi egymásra figyelésnek – barátokkal, családdal, magaddal. Ez az, amitől az ünnep igazivá válik.
De amiről most akarok írni, azok az ünnep árnyai. A mesterséges árnyak, és a valódi árnyak – a fények másik oldalán.
A mesterséges fényezés szerint felhőtlenül boldognak kéne lenni az ünnepeken, mert így szokás. És ha nem vagy az, akkor valami baj van veled… márpedig az ünnepek messze nem csak boldogságot hoznak magukkal, de erről valahogy nem szólnak a reklámok. Minden ünneppel eltelik egy-egy év, és ilyenkor akarva-akaratlanul is eszünkbe jut, hogy miben NEM olyan az ünnep, mint amilyet valóban szerettünk volna magunknak – legyen az egy igazi odafigyeléssel választott ajándék, a valóban lassuló idő, vagy valaki, aki hiányzik.
Eszünkbe jut, hogy mi minden NEM sikerült az elmúlt ünnep óta. Eszünkbe jutnak az egy évvel ezelőtti vágyak, és látjuk, mi az, ami NEM teljesült belőlük. Eszünkbe jut, hogy ki az, aki NEM lehet ott, pedig mennyire szeretnénk! Eszünkbe jut, hogy ki az, aki lehet, hogy jövőre már NEM lesz ott, hiába szeretnénk… Az hagyján, hogy eszünkbe jut, de a hivatalos érzelmi hozzávaló, az öröm mellé ezek a gondolatok egészen más érzéseket adnak az ünnephez. Fájdalmat, keserűséget, szomorúságot, kilátástalanságot, lemondást, kisebbségi érzést.
Az igazán mély árnyak azonban a magány és a neheztelés árnyai. Amikor nincs kivel megosztani az ünnepeket fizikailag sem. Amikor fizikailag vannak ugyan körülöttünk, de lelkileg nincs senki, akihez szólhatnánk. Amikor ráadásul egész jó a hangulat, és vannak valódi kapcsolódások is, de érezhetően feszül egy-egy ellentét, felszakad egy-egy régi seb az udvarias mosolyok mögött. Amikor valaki saját magát zárja ki az ünnepből, és neked végig kell nézni, ahogy ettől szenved, de nem fogad el segítséget. És még sorolhatnám, azt hiszem.
A megoldás egy igazmondó tükör…
Teljesen szubjektív tapasztalatom szerint két dolog segít ki az árnyak birodalmából: kapcsolódni a fénnyel valamilyen módon, és megtanulni szembenézni az árnyékkal is. A görbe tükörben csak a fényezett illúzió látszik, vagy csak a mély sötétség – a kettő együtt sosem. Az igazi tükrök megmutatják azt a sokszor keserédes kombinációt, ami maga az élet.
Mint mindenhol, ebben a képben is érdemes arra figyelni, mi az, ami jó benne. Amiért hálásnak tudsz lenni abban a pillanatban – mindannak ellenére, amiért bizony cseppet sem vagy az. Lehet, hogy az egész ünnepben csak az ellenállásod az igazi – akkor légy hálás azért, hogy érzed, mi nem jó neked. Innen továbbindulhatsz a jobb felé.
Az árnyékkal szembenézni azt jelenti (számomra), hogy minden ünnep számvetés is, tehát komoly belső munka. Lesznek fájó részek, és lesznek olyan árnyak, amiket addig talán nem láttál, de az ünnep fénye élesen kirajzolja őket. A valósággal való szembenézéshez bátorság és erő kell, és néha támogatás. Nekem ez már nem meglepetés…
Ha szeretnél kipróbálni egy olyan ünnepet, ahol a fényeknek és az árnyaknak is van lehetősége megjelenni, gyere el a 2020 évi évrendező- évtervező napra:
Ha tetszett ez az írás, segíts eljuttatni másokhoz is, hátha nekik is jól jön.
