A ciklikus életszemléletben rejlő (gyógyító) erő A gondolkodásunk határozza meg, ahogy látjuk a világot, ami szerint élünk, amilyen döntéseket hozunk. Bizonyos dolgokat helyesnek gondolunk, másokat nem. És vannak olyan dolgok, amikről fel sem merül, hogy gondolhatnánk másként, mert belenevelődtünk. Az Bővebben……
Önismeret, a rövidebb út Mivel energiákkal is foglalkoztam jó ideig, időről időre megtalálnak azzal a kérdéssel, hogy milyen varázslatos módszert tudok arra, hogy megnövekedjen az önbizalom és jobban szeresse (vagy legalább elfogadja) magát a kérdező. Ha javasolnék valami kristályt, mantrát, Bővebben……
Évkör – az Élet ciklusai Amikor azt mondom, Évkör, sokkal többre gondolok, mint az évszakok váltakozására. Az évkör nem más, mint egy analógia az Élet ciklusainak örök körforgására, és ezek közül csak egy, viszonylag könnyen megfogható és érzékelhető ciklus az Bővebben……
Integrálás Férfi és női földi és égi én és a semmi kiáradás és befogadás profán és szent éntelen és minden egyszerre mindenütt JELEN.
Fény és árnyék nem létezik egymás nélkül, úgy tűnik, az ünnepekkor sem. Ez persze nem nagy meglepetés, de más olvasni róla, más a saját bőrünkön tapasztalni, és megint más tudatosan szembenézni vele. Számomra az elmúlt három nap tapasztalata … ebben az írásban sűrűsödik össze.
Ma az időt már másodpercre mérjük (ha nem tölt be egy oldal, hány másodpercig vársz?) és „számegyenesként” érzékeljük. Olyan számegyenesként, ahol bizonyos számoknál már „teljesíteni” illik dolgokat, és ez a teljesítménygyűjtő zsák egyre inkább teli kéne hogy legyen. Ebből adódóan, aki nem gyűjtő, vagy nem szeret részt venni a műgyűjtő-versenyben, igen hamar belefárad a végeláthatatlan száguldásba (minden másodperc számít) valami következő trófea felé. Vannak ugyan időnként mérföldkövek, de többnyire csak elhúzunk mellettünk, és csak utólag tűnik fel, hogy jéé, már megint elhagytunk egy újabb falut. (tovább…)
Mi jut eszedbe, ha azt mondom, hogy ünneplés? Milyen érzés kapcsol be először – kellemes vagy kellemetlen? Várakozás vagy ellenállás? Milyenek az ünnepeid? Egyáltalán milyen ünnepeid vannak? (tovább…)
Újabb leánybúcsú szervezésére kértek fel a baráti körben, és mint ilyenkor mindig, előkerül bennem a beavatási szertartások, ünnepek fájó hiánya. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tanultam is róla, meg gyakorlati tapasztalatom is van a trénerségből adódóan, hogy hogyan érdemes egy beavatási ünnepet újra kitalálni. Tudom mik azok az alappillérek, amiknek mai modern formába öltve meg kell jelenniük egy ilyen eseményben, mert abban rejlik a valódi érték. (Ennek szellemében ötleteltünk, és valóban gyönyörű leánybúcsú lett belőle.) (tovább…)
A Vörös Sátor – más kultúrákban Holdkunyhó vagy Rimajurta – volt az a hely, ahol a nők összegyűltek (akkor még összehangolt) havi vérzésük napjaiban. Olyan női tér volt ez, ahol a nők megpihenhettek, ahová visszavonulhattak. Ide a férfiaknak nem volt szabad belépni – ők pedig tiszteletben tartották ezt. (tovább…)
