Évkör – az Élet ciklusai Amikor azt mondom, Évkör, sokkal többre gondolok, mint az évszakok váltakozására. Az évkör nem más, mint egy analógia az Élet ciklusainak örök körforgására, és ezek közül csak egy, viszonylag könnyen megfogható és érzékelhető ciklus az Bővebben……
Szakadozó kapcsolatok “Minden probléma kapcsolati probléma. Kapcsolati mintáink hatnak az egészségünkre, pénzügyeinkre, sikerességünkre, szexuális életünkre és még a művészetünkre is… Tudnunk kell változtatni a kapcsolatainkon, mert a kapcsolati elakadások blokkolják az egész életünket… Ha meggyógyítod a kapcsolatodat másokkal és saját Bővebben……
Úton az Egység felé Amikor már nem merülök alá, hanem kívülről szemlélem érzelmeim zajlását. Amikor mögé nézek a történések mátrixának. Amikor minden döntés előtt eloldok minden kötést. Amikor minden támadásra tudok áldással felelni. Amikor eszembe jut meghívni a Fény segítségét Bővebben……
Integrálás Férfi és női földi és égi én és a semmi kiáradás és befogadás profán és szent éntelen és minden egyszerre mindenütt JELEN.
Az utóbbi hetekben több helyzetben is megtaláltak a kérdéssel: mi a különbség a női és a férfi típusú minőségek között? Egyáltalán miért fontos megkülönböztetni a kettőt, hiszen mindannyian emberek vagyunk. Én is sokáig így gondoltam ezt. De aztán, ahogy írtam is… (tovább…)
Fény és árnyék nem létezik egymás nélkül, úgy tűnik, az ünnepekkor sem. Ez persze nem nagy meglepetés, de más olvasni róla, más a saját bőrünkön tapasztalni, és megint más tudatosan szembenézni vele. Számomra az elmúlt három nap tapasztalata … ebben az írásban sűrűsödik össze.
Ma az időt már másodpercre mérjük (ha nem tölt be egy oldal, hány másodpercig vársz?) és „számegyenesként” érzékeljük. Olyan számegyenesként, ahol bizonyos számoknál már „teljesíteni” illik dolgokat, és ez a teljesítménygyűjtő zsák egyre inkább teli kéne hogy legyen. Ebből adódóan, aki nem gyűjtő, vagy nem szeret részt venni a műgyűjtő-versenyben, igen hamar belefárad a végeláthatatlan száguldásba (minden másodperc számít) valami következő trófea felé. Vannak ugyan időnként mérföldkövek, de többnyire csak elhúzunk mellettünk, és csak utólag tűnik fel, hogy jéé, már megint elhagytunk egy újabb falut. (tovább…)
Amikor tanítok vagy egyéni oldásokat vezetek, mindig előkerül a karma kérdése – a karmaoldó gyakorlat révén, ami nem más, mint megbocsátás. Olyan hihetetlen erejű megbocsátás, ami életekre, létidőkre, eonokra visszamenőleg renddé teszi azt, ami rendetlenül maradt. Mert ilyenkor emlékezünk arra, hogy mindenki a legjobbat tette, ami éppen akkor tőle telt – és ettől közelebb jutunk az elfogadásához is. Mert ilyenkor emlékezünk arra, hogy kalandvágyból érkeztünk erre a földre, ahogy sokan mások is ezen a színpadon… és a legintenzívebb tapasztalatokat hozó szerepeket pont azok vállalták, akik a legjobban szeretnek. Így olvassátok ezt a mesét.
Mi jut eszedbe, ha azt mondom, hogy ünneplés? Milyen érzés kapcsol be először – kellemes vagy kellemetlen? Várakozás vagy ellenállás? Milyenek az ünnepeid? Egyáltalán milyen ünnepeid vannak? (tovább…)
Neked mit szoktak mondani? Azt, hogy el vagy szállva, vagy hogy olyan földhözragadt vagy? Azt, hogy ne légy már olyan érzékeny, vagy hogy ne légy már olyan érzéketlen? Hogy érzed magad a hétköznapokban – repkedsz a föld felett, vagy csak nagy nehezen vonszolod magad előre? Agyongyötörnek a gyakorlati dolgok, vagy olyan, mintha egy másik világban élnél? Vagy ezeket váltogatod és ebben teljesen kimerülsz időről időre?