Szenvedés vagy változás?
A változás kapcsán az egyik kedvenc mondásom egy kínai közmondás: „Amikor a változás szele fúj, van, aki falakat épít, és van, aki szélmalmokat.” Ami persze nagyon bölcs, és végső soron így is van, de meglépni cseppet sem ilyen könnyű. Miért is?
Először is a változás az változással jár.
Meg kell válnunk valamitől, amit megszoktunk, és ismerjük a működését (még akkor is, ha rossz volt) és a helyére jön valami más, amiben több-kevesebb ismeretlennel kell szembenéznünk. Ez lehet új munkakör, új munkahely, új barátságok, új társaság, új lakóhely, új ország, új magánéleti szerep: kapcsolatba lépés vagy épp kapcsolatok felbomlása, családtagok érkezése vagy elvesztése. Ami előtte volt, azt már ismerjük, ami eztán jön, arról még nem teljesen tudjuk, hogyan működik. Még a bátrak is, akik főleg előre néznek, azért visszagondolnak időnként.
Másodszor nem mindegy, honnan fúj a változás szele.
Én akartam azt a változást, felkészültem rá, tudtam hogy érkezik, vagy éppen rajtam kívülálló erő indította el, netán egyáltalán nem számítottam rá? Cégköltözés vagy elbocsátás, régi barátság megszakadása, hirtelen szakít velem a másik, hirtelen új párt hoz a házhoz az egyik szülőm, vagy elvesztek valakit a családból. Ezek az események mind itt vannak körülöttünk, és bármikor megtörténhetnek. A megoldás nem az, hogy elkezdek rettegni attól, milyen ménkű fog lecsapni az életemre. A megoldás része sokkal inkább az a szemlélet, hogy tudom, a dolgok változni fognak előbb vagy utóbb. Felkészülök rá, hogy együtt haladjak az élettel – még akkor is, ha ez elsőre nem tűnik könnyűnek.
Ezt leginkább egy folyón való hajózásként tudom elképzelni. Van, aki nagy hajón utazik, van aki kenun – minél stabilabbnak hiszed a hajód, annál nagyobb lesz a meglepetés, ha végül mégis felborul. Vannak a folyón békés szakaszok, és vannak zúgókkal teli részek. Néha vízeséseken kell átjutni a hajóval, és egészen rafting szerű lesz az élmény 🙂
Mi segít abban, hogy a hajóddal végül biztonságban elérd az óceánt (és még jól is érezd magad az úton)?
Ha haladok az áramlattal, és arra törekszem, hogy az éppen aktuális szakaszból kihozzam a legjobbat. Ilyenkor előre nézek, és az energiámat nem arra fordítom, hogy ár ellen valahogy visszateperjek a két kilométerrel előbbi békés szakaszra. Ha nagyon hajtok, persze sikerülhet, de minek? Az áramlat úgyis újra lehoz majd, amint abbahagyom az evezést. Az életünkben bekövetkező változások során gyakran ilyen helyzetben találjuk magunkat érzelmileg: ár ellen evezünk teljes erőbedobással, amíg ki nem fáradunk. Nem volna sokkal egyszerűbb elfogadni, hogy az előző békés szakasznak vége, és arra fordítani az erőt és energiát, hogy a zúgón mihamarabb épségben átjussunk? Ami volt, elmúlt. Amit lehet, magunkkal hozunk belőle, de a mosttal most kell törődni.
A régi és az új közötti szükségszerűen van egy zavaros rész, hiszen a régi rend már nem érvényes, az új meg nem alakult ki még.
A kérdés csak az, hogy mire fordítod ebben az átmeneti időszakban az energiád. Azt nem állítom, hogy ha úgy döntesz, együtt haladsz a változás sodrával, az könnyű lesz. De sokkal könnyebb lesz, mintha még saját magadat is akadályoznád, az biztos. Ugyanakkor az új rend kialakítása igenis igényel valamennyi bátorságot és erőfeszítést. (A nagytakarításban is van az a rész, amikor minden szét van rámolva, és úgy tűnik, sose lesz újra a helyén…)
Sőt, kérhetsz segítséget is profi raftingolóktól, akik már voltak hasonló helyzetben, és ismerik a folyó viselkedését. Sőt, meg is tanulhatod, miből veszed észre idejében, ha hamarosan zúgó következik…
Ha szeretnél konkrét gyakorlatokhoz tippeket kapni, hogyan tudod ezt megcsinálni, iratkozz fel a hírlevélre itt:
