Olvasgass és emelkedj – inspiráló írások a tudatosság hatásáról az életminőségedre. Sobják Mónika írásai.
A Vörös Sátor – más kultúrákban Holdkunyhó vagy Rimajurta – volt az a hely, ahol a nők összegyűltek (akkor még összehangolt) havi vérzésük napjaiban. Olyan női tér volt ez, ahol a nők megpihenhettek, ahová visszavonulhattak. Ide a férfiaknak nem volt szabad belépni – ők pedig tiszteletben tartották ezt. (tovább…)
Ahogy egyre több réteg tárul fel előttem a női létezésből, ez az egész nőnek-lenni-dolog úgy válik egyre egyszerűbbé – de közben egyre nehezebbé is. A „nőként kiteljesedni” témakör sokkal messzebbre vezet, és sokkal mélyebb rétegeket érint, mint gondoltam az elején. Ellentmondásosan komplex, ugyanakkor mégis egyre felemelőbb. (tovább…)
Ha mögé nézünk kicsit a Húsvét ünnepének, sokféle ünnepet találunk ebben az időszakban az évszázadok során, amik valahogy mind az újjászületésről szólnak. Mindegy, hogy mi a „sztori” mellé, a lényeg mindig ugyanaz: újat kezdeni a tavasz erőire támaszkodva. Amit tanulhatunk a sok hagyományból hogy az újjászületés NEM egy elvágólagos egyszeri esemény, hanem átmenet egy ciklus egyik fázisából a másikba. Ez a nagy ciklus pedig a mindig fejlődő, alakuló élet maga. (tovább…)
Egy kisgyerek nem tehet mást, túlélése érdekében alkalmazkodik a felnőttekhez, a korai családi élet hatásaihoz és feszültségeihez – ebbe nő bele, hiszen ezt ismeri meg elsőnek a világból. Ezzel együtt jár az is, hogy vannak olyan igényeink, amik nem nyertek kielégítést (a szülők legjobb szándéka ellenére sem). Ilyenkor megsebzett belső gyermekkel növünk bele a felnőttkorba. Ez azt jelenti hogy felnőtt testben ugyan, de még mindig azokat a hiányokat próbáljuk betömködni, amiket gyerekkorunkból hordozunk magunkkal. (tovább…)
Az ember természeti lény, hiába költözött be a városba. Akár kint vagy a szabadban nap mint nap, akár nem, a nagy természeti ritmusok hatnak rád mindenképpen, akkor is, ha nem veszel róla tudomást. (Ha többet vagy kint, jobban hat, mert több időd van vele összehangolódni.) (tovább…)
Pusztán kíváncsiságból utána néztem, hogy az amerikából importált Valnetin-napi felhajtásnak milyen gyökerei vannak. Tél végén – tavasz elején mi más is lehetett volna, mint pogány tisztító szertartások és termékenységi rítusok ideje ez az időszak… aztán a kereszténységgel lett belőle Szent Bálint napja, amerikával meg jövedelmező üzlet. És ezzel helyben is vagyunk. De nézzünk is most tovább a giccses szívecskés ajándékoknál. (tovább…)
Mi mindent szerettél volna ma? És mire nem volt energiád ebből, pedig terveztél rá időt is?
Na és mi vitte el az energiád, amit erre szántál volna? Mi az, ami elviszi, nap mint nap?
Az nem úgy van, hogy az erre szánt energia csak úgy „hipp-hopp eltűnik”. Szép lassan szivárog el, de mivel nem szoktad meg, hogy odafigyelj rá, mikor szökni kezd, többinyire ott találod magad egyből a nullán, hogy már mozdulni se tudsz. Amire nincs energiád, az mind beteljesületlen álom marad. (tovább…)
Mi visz tovább a kezdeti lendület után? A vágy festi fel a képet, de a célokat neked kell kitűzni. Az „Ó bárcsak!” nem elég ahhoz, hogy megvalósuljon. Mindenki ismer olyasvalakit (néha egészen közelről, akár a tükörből) aki évek óta vágyakozik bizonyos dolgok után, de mégsem történik valódi változás az életében. Mitől fognak ezek az álmok valóra válni? Nem, a csodára várás nem működik. (tovább…)
Újat kezdeni bármikor lehet, de újévkor igazán divatos. Aki nagyon benne van, mostanra már átgondolta, mit is szeretne idén. Aki meg még csak most ocsúdik, elárulom, az sincs lekésve semmiről, ugyanis nem január 1.-én fogjuk gyökerestül más irányba fordítani az életünket, hanem szép lassan, az év során. Érdemes rendet tenni magadban, mielőtt nekiindulsz az évnek, és ehhez remek a nagy lendület. De a lépéseket apránként kell megtenned – és ebben az segít majd, hogy a levésbé lelkes időszakokban lesz egy terved, amihez tudod tartani magad.