Robotpilóta
Ha azt kérdezném, milyen alapelvek mentén intézed a dolgaidat, mit válaszolnál? Mik azok a sarokkövek, amiket talán sose vettél észre, de mégis ezekhez tartod magad? Mi az, aminek akkora kényszerítő hatása van, hogy nem mersz miatta másképp dönteni? Mik azok a helyzetek, amik mindig meggyötörnek? Hogyhogy nem tudsz belőle kilépni? Mi volt a szlogen gyerekkorodban otthon?
Amikor megszületünk, az agyunk még olyan, mint egy üres számítógép, amire a szoftverek az első 7 évben kerülnek fel.
Minden kisbaba egy üres hardver, ám a programozás elkezdődik már a születése napján. Ezekben az első években tanuljuk meg a világban való eligazodás alapjait. Válogatás nélkül mindent magunkba szívunk, elhiszünk, lemásolunk, amit a környezetünkben látunk. Viselkedést, szóhasználatot, szokásokat, érzelmi reakciókat, érdeklődésünk irányait, a „normális” környezetet, bánásmódot, ahogy az emberek egymással bánnak körülöttünk, ahogyan önmagunkat látjuk. Ezek a korai programok – parancsok és tiltások – hasznosak, mert általuk tanulunk meg eligazodni a földi életben, és sok esetben fizikai biztonságunk megőrzéséhez szükségesek. De maga a folyamat magában rejt egy buktatót.
Gyerekkorunkban minden program válogatás nélkül bekerül a személyiségünkbe, hiszen ekkor még nincs kritikus gondolkodásunk, amivel kiválogatnánk, mi támogat minket és mi nem.
Ez a válogatás először általában kamaszkorban jön el, amikor bepótoljuk az addig kimaradt kritikusságot: minden és mindenki hülye és hülyén csinál mindent. Ekkor tulajdonképpen annyi történik, hogy a tanult mintákat elkezdjük leválogatni a szerint, mi az ami tetszik nekünk, és mi az ami nem. Akinek szerencséje van, és már ekkor eljut hozzá valahogy az is, hogy milyen parancsok és tiltások működnek tudattalanul bennünk, elkezdheti lecserélni őket. Akinek nem ekkor jön el a lázadós – önkeresős korszaka, eljön majd pár évvel később, ami késik, nem múlik. Ugyanakkor bizonyos szempontból nehéz is ez a válogatás, mert sok minden a felszín alatt zajlik.
A korai programok rejtetten működnek bennünk, olyan hiedelmek, alapértékek formájában, amiknek megfelelően viselkedünk, de szinte sosem fogalmazzuk meg őket.
Segítségképpen álljon itt az 5 alapvető parancs és néhány példa a tiltásokra. Ezeket általában „csak úgy” megtanultuk a környezetünk viselkedéséből és reakcióiból, és azóta is úgy viselkedünk hogy ezeknek megfeleljünk, holott nem mindig válik a hasznunkra. Lehet, hogy a szüleink generációjának hasznosak voltak, de mi már egy másik életet élünk egy másik társadalomban.
Parancsok:
- Légy tökéletes! – a maximalisták kedvence
- Szerezz másoknak örömet! – és persze teljesítsd mindenki minden kérését
- Küzdj! – folyamatosan csinálj valamit, de sose érj oda
- Bírd ki! – a végsőkig tartsd magad, akkor is ha megszakad a szíved vagy kimerültél
- Siess! – nehogy lemaradj, mert akkor aztán baj lesz
Tiltások:
- Ne légy önmagad! – csak akkor vagy szerethető, ha olyan vagy amilyennek én szeretném
- Ne érezz! – az érzések veszélyesek, az intenzív érzések meg végképp
- Ne ríj ki! – mert a mi különbözik, azt kinyírja a közösség meglásd
Ha valamelyikben magadra ismertél, köszönd meg magadnak, hogy végre rátaláltál erre az információra! A tudás hatalom – mégpedig a saját életed felett.
Gyerekkori énünkkel azt hisszük, hogy csak akkor vagyunk szeretetre méltóak, ha ezeket a kimondatlan utasításokat teljesítjük. Most, felnőttként választhatsz helyettük másik alapprogramot, amiről úgy gondolod, hogy jobban segít téged. Kiiktathatod a robotpilótát. Elkezdhetsz másképp viselkedni, és a saját döntéseidet meghozni. Ez persze gyakorlással fog menni, és valószínű, hogy néhány ehhez kapcsolódó kisebb hiedelmet is fel kell majd oldanod.
Első lépésként kezdd el gyakorolni, hogy a kedvenc hiedelmed pozitív párjának utasítását követed.
- Légy tökéletes! – Úgy vagy jó, ahogy vagy!
- Szerezz másoknak örömet! – Szerezz magadnak örömet!
- Küzdj! – Tedd, amit kell!
- Bírd ki! – Fejezd ki, mit érzel, mit szeretnél!
- Siess! – Adj időt magadnak!
*****
Ha tetszett neked ez az írás, segíts eljuttatni másokhoz is, nekik is jól jöhet.