Attól, hogy látszólag minden rendben van, még nem biztos, hogy semmi nem hiányzik. Időnként fordulnak hozzám olyanok is, akik nem tudják, mi a bajuk, csak annyit tudnak megfogalmazni, hogy „elvileg minden oké az életemben, de mégsem vagyok boldog”. Ez egy nagyon izgalmas kezdés nekem szakemberként, mert itt kell csak igazán elővenni a tisztán látáshoz szükséges kérdéseket, és felfigyelni az apró jelekre, amik nyomra vezetnek, hogy hol lehet a probléma. Ha te is épp egy ilyen ’megfogalmazhatatlan’ nyűggel küzdesz épp, ez az írás remélem, segít majd elindulni a megoldás felé.
Az egyszerű, nagyszerű, és közismert Maslow-piramissal szoktam kezdeni a nyomozást. A piramisról szinte mindenki hallott már, és tudja, hogy a szükségletek hierarchiájáról szól, és 7 szintje van. Pontosítok: 8 szintje, Maslow maga módosított rajta nem sokkal a halála előtt, és adta hozzá a nyolcadik szintet. A hierarchia azért lényeges, mert az elmélet azt állítja, hogy akkor fogok tudni foglalkozni a felsőbb szintekkel, ha az alatta lévők nagyjából rendben vannak. Na de hogyan is segíthet ez a piramis abban, hogy mitől nem vagyok boldog?
Induljunk onnan, hogy kétféle szükséglet van. Az egyik a hiányszükséglet – vagyis, ha valamiből hiányom van, elsősorban azért fogok tenni, hogy megszüntessem azt a hiányt. Nem biztos, hogy minden szintnek 100% tökéletesen kell működni ahhoz, hogy a felette lévő szint felé forduljon a figyelmem. A lényeg az, hogyha szerintem ’elég jó’, ami egy-egy szinten zajlik, akkor tovább fogok lépni, és egy feljebbi szintet, vagyis többet vagy mást is akarok a meglévő dolgok mellé.
A másik pedig a növekedési szükséglet – ami akkor kerül elő, ha már úgy érezzük, hogy ’elég jó’ egy-egy szint, tehát a hiányainkon már nagyrészt túlléptünk, és nem az életben maradást, hanem az örömöt, a játékot, a lehetőségeink felső határát keressük.
Lássuk mindezt néhány kérdésen keresztül, ami azt is megvilágítja, hogy az ’elég jó’ mennyire szubjektív – kultúrától, életkortól, élethelyzettől függően akár. Ahogy olvasod a szintek állapota körüli kérdéseket, gondolj csak bele, mennyire más módon válaszolnád meg te magad is őket 15 vagy 55 évesen. (Vagy ha van munkád, vagy épp két munka közötti bizonytalanságban vagy. Vagy ha egyedül kell mindent megoldanod, vagy ha erős baráti és családi háló vesz körül. Vagy épp pályakezdőként vagy gyakorlott öreg rókaként.)
1 szint: Fiziológiai szükségletek
Étel, ital,alvás, anyagcsere, szex. Hiánya: életveszély.
Alszol eleget hozzá, hogy a tested kipihenje magát? A megfelelő módon táplálkozol ahhoz, hogy a tested egészségesen működjön? Van annyi szex, amennyi jólesik?
2 szint: Biztonsági szükségletek
Fizikai védettség (lakóhely), kiszámíthatóság. Hiánya: életveszély.
Biztonságosnak érzed a helyet, ahol laksz, és azt ahol dolgozol? Kiszámíthatónak érzed a környezetedben lévők viselkedését? Tudod-e, mire számíthatsz, vagy folyton figyelni kell, hogy nehogy valami baj legyen?
3 szint: Kapcsolódás (Szeretet) szükséglete
Szeretetteljes kapcsolódások. Hiánya: antiszociális személyiségzavar.
Van-e körülötted olyan családtag, barát, szomszéd, kolléga, akivel kölcsönösen szeretetteljes és törődő a kapcsolatod? Van-e olyan ember, vagy társaság, ahol úgy érzed, hogy odaillő, odatartozó vagy? Milyen gyakran ápolod ezt a kapcsolódást?
4 szint: Elismerés szükséglete
Mások elismerése, önbecsülés, önállóság, becsvágy. Hiánya: szorongás, önbizalomhiány.
Kapsz-e elég pozitív visszajelzést arra, hogy oké vagy? Kapsz-e elég pozitív visszajelzést (munkában és magánéletben egyaránt) arra, hogy alapvetően jól csinálod a dolgod (akkor is, ha mindig van hova fejlődni)? Elhiszed-e a pozitív visszajelzéseket? Azt gondolod-e magadról, hogy alapvetően rendben vagy, és jól működsz? Vannak-e céljaid, amiket el szeretnél érni?
5 szint: Értelmesség szükséglete
Megértés, igazság, összefüggések, van értelme annak, amit csinálok.
Nagyjából érted-e, mi miért történik veled? Van-e olyan dolog az életedben, amiről úgy érzed, hogy értelme van (ez lehet a munkád, a hobbid, a családod, az önkéntesség, a kisállatod, bármi)? Milyen gyakran foglalkozol ezzel a számodra értelmes dologgal?
6 szint: Szépség (Esztétika) szükséglete
Szépség, szimmetria, harmónia.
Mi az, amit kifejezetten szépnek találsz? (Ez lehet valami művészeti alkotás, egy eszme, a környezetedben lévő tárgyak, mások viselkedése, természet). Milyen gyakran van részed szépség-élményben? Mit tehetsz azért, hogy gyakrabban legyen?
7 szint: Önmegvalósítás szükséglete
Használni a képességeinket. Létrehozni valamit.
Milyen olyan tevékenységek vannak az életedben, ahol tudod használni a képességeidet? Mekkora részben érzed azt, hogy ki tudod használni a benned rejlő lehetőségeket? Milyen gyakran élsz át flow-élményt?
8 szint: Transzcendencia szükséglete
A valami nagyobb, önmagunkon túlmutató egészhez való tartozás élménye.
Előfordult-e már életedben, hogy úgy érezted, valami nagyobb egész része vagy? Milyen gyakran fordul ez elő veled? Mit tudsz tenni azért, hogy ismét tapasztalhass ilyesmit?
Ahogy végigbeszélgetjük a piramist, hogy kinek mi az ’elég jó’, kirajzolódik, hogy mik a legfájóbb hiányok, ami nélkül sose lesz elég otthonos az élet. Sokszor az is kiderül, hogy az alsóbb szinteken a dolgok nem azok, aminek látszanak, vagy aminek lenniük kéne. Például rendszeresen 5 óra alvás még nem elég ahhoz, hogy valaki egészségesen működjön. Hogy egy albérlet vagy egy határozott idejű munkaszerződés még nem elég ahhoz hogy biztonságban érezze magát valaki (sokaknak meg igen, mert egy saját lakást meg egy határozatlan szerződést hatalmas kötöttségnek élnek meg). Hogy a szeretetteljes kapcsolódásból valakinek 2-3 ember is elég, van aki meg 10 embertől is úgy érzi, hogy még egyedül marad. Hogy hiába van valakinek jól fizető állása és lakik menő környéken, attól még olyan kritizálás megy a munkahelyén vagy a magánéletében, hogy soha nem érzi az elismerést. Vagy éppen nem érzi, hogy értelme lenne annak, amit csinál… és még sorolhatnám.
Attól, hogy látszólag minden rendben van, még nem biztos, hogy semmi nem hiányzik.
Hogy vagy most? Miből van elég? Esetleg miből van eleged? Mi az, ami neked (és nem a mások véleményének) elég jó? Remélem, a szükségletpiramis vigiggondolása segít beazonosítani, hogy neked mi hiányzik ahhoz, hogy boldogabban érezd magad az életedben.
A változtatás sosem könnyű, de nem kell egyedül csinálnod. Foglalj időpontot, ha szeretnél tőlem segítséget ehhez a folyamathoz.
