Egy kisgyerek nem tehet mást, túlélése érdekében alkalmazkodik a felnőttekhez, a korai családi élet hatásaihoz és feszültségeihez – ebbe nő bele, hiszen ezt ismeri meg elsőnek a világból. Ezzel együtt jár az is, hogy vannak olyan igényeink, amik nem nyertek kielégítést (a szülők legjobb szándéka ellenére sem). Ilyenkor megsebzett belső gyermekkel növünk bele a felnőttkorba. Ez azt jelenti hogy felnőtt testben ugyan, de még mindig azokat a hiányokat próbáljuk betömködni, amiket gyerekkorunkból hordozunk magunkkal.
Minden fejlődési szakasznak megvannak a maga igényei, és ha ezek napvilágra kerülnek, már nem kell többé vakon hajszolni, hogy valamilyen formában megkapjuk őket. Amikor meggyógyítjuk a sebzett belső gyermeket, vagyis „jó szülőként” felneveljük újra önmagunk sírdogáló gyermeki részét, csodálatos teremtő energiák kerülnek felszínre bennünk.
A természetes v. csodagyermek megjelenik pl. akkor, ha találkozol egy régi baráttal az utcán, ha mélyről felnevetsz, ha spontán alkotsz, vagy ha megtisztelnek egy csodáló pillantással. Ez a gyermek felszabadult, kreatív és át tudja magát adni az élet örömeinek.
Ezzel szemben az alkalmazkodó vagy megsebzett gyermek viselkedéséhez hozzátartozik a dühroham, a túlzott udvariasság és engedelmesség, a gyermekes hangon való beszéd, a manipulálás és a duzzogás. Gyakran tapasztalhatunk olyat, hogy felnőttként bizonyos helyzetekben infantilisan, kisded módjára viselkedik valaki.
Amíg meg nem gyógyítjuk magunkban ezt a duzzogó, sebzett gyermeki részt, addig hajlamosak vagyunk felnőttként is úgy viselkedni, mint akiben egy megsértett dühös gyermek lakik. Amíg saját magad „jó szülőjeként” nem hallgatod meg, szeretgeted és véded meg a saját belső gyermeked, addig rosszalkodni fog – figyelmet kér – és összezavarja az életed.
John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz – A bennünk élő gyermek felfedezése– című könyvében összegyűjtötte, hogyan szabotálja a megsebzett belső gyermek a felnőtt életünket, a felnőtt énünket. Íme a lista:
- mástól függés, mikor a mások élete, problémái fontosabbak mint a sajátunk
- támadó viselkedés, mikor apróságokra agresszív lesz valaki és azt gondolja, neki ezt szabad, „jár”, és a probléma oka mindig a másik
- önimádat, mikor kielégíthetetlen szeretet, figyelem és érzelemvággyal hajszoljuk a kapcsolatokat és soha nem elég amit kapunk belőle
- túlellenőrzés, vagyis a bizalmatlanság problémája
- érzelmek máson levezetése, mikor olyat teszünk vagy mondunk másoknak amiről azt állítjuk, sosem tennénk ilyet; vagy lehetetlen elvárásokat támasztunk
- önmagunk büntetése, azt a haragot, amit gyerekként nem fejezhettünk ki a felnőttek iránt, magunk szabotálásával, akadályozásával, semmibe vételével vezetjük le még felnőttként is – magunkon
- mágikus hiedelmek, vagyis olyan rögeszmék, mint „ha keményen dolgozom, akkor a világ meg fog jutalmazni”, vagy ” ha pénzem van, akkor jól vagyok”, a „tökéletes társ” végsőkig való keresése, amit a mesék tanítanak lányoknak és fiúknak egyaránt
- intimitás zavar, vagyis nem tudjuk hogy hol kezdődnek a másik érzései és hol a sajátunk. Nehéz nemet mondanunk, kitalálni hogy mi mit akarunk, és hogyan kell viselkednünk, hogy intimitást teremthessünk.
- fegyelmezettségi problémák: A fegyelmezetlen belső gyermek elvesztegeti az időt, késlekedik, nem akarja halasztani a kielégülést, akaratos, makacs, gondolkodás nélkül, indulatból cselekszik. A túlfegyelmezett gyerek merev, megszállott, túlkontrollált és engedelmes, az emberek kedvébe járó, szégyennel és bűntudattal teli.
- szenvedélybetegség és kényszeres viselkedés, amelynek fő oka a hatalmas szeretethiány. Ilyenkor az elfogadottság, oda tartozás érzését próbáljuk valamilyen „szer” adta állapottal pótolni.
- logikátlan gondolkodás, vagyis a minden vagy semmi ellentétpárban vagyunk csak képesek gondolkodni, minden vagy fekete vagy fehér. Nincsen köztes út, nincs mindenki számára elfogadható kompromisszumos megoldás, az egyiknek vesznie kell.
- üresség, közöny akkor jelentkezik amikor az ember gyászolja saját igazi lényét. A megsebzett belső gyermekkel élő felnőttek gyakran tartják úgy, hogy életük unalmas és értelmetlen.
Ha ezeket olvasva úgy érzed, a te belső gyerekednek szüksége lenne rá, hogy kicsit jobb felnőttje legyél, állj neki még ma. Ha pedig nem megy egyedül, mert sosem láttál mintát, hogyan kéne jó felnőttnek lenni sajét magaddal, keress meg, és segítek kialakítani az új mintát.
