Mindennapi csapdák, gyakorlati kiskapuk

A csapdák (stresszhelyzetek, kiakadások, negatív érzelmek), amikbe nap mint nap beleesünk, olyan szépen ki vannak táblázva, mint egy autópályafelhajtó, csak éppen senki nem tanított meg, hogyan olvassuk ezeket a jeleket, és mit tegyünk, ha észrevettük, hogy a rossz sávban vagyunk.

Ebben a részben azt néztük meg, miből tudod észrevenni, ha rossz sávban vagy. Most annak járunk utána, mi a teendő, ha észrevetted, hogy valami kezd nagyon nem stimmelni.

A legjobb, amit tehetsz, hogy azonnal KIMOZDULSZ.

A kimozdulás azt jelenti, hogy változtatsz valamin vagy fizikailag, vagy fejben.

Ezt alapszinten és haladó szinten is meg tudod tenni.

gyakorlati kiskapuk mozdulj mindenstimmel

Alapszint, kiskapuk:

Fizikailag például ha úgy érzed, szétvet a düh, csinálsz pár guggolást, vagy sétálsz egy tempósat a tömb körül. Lassan és mélyen lélegzel ki és be. Levezeted a felesleges energiát.

Ha úgy érzed, elszállt minden erőd, veszel néhány mély levegőt, és nyújtózkodsz néhány alaposat. Ha elszánt vagy, sportolni mész. Ha már délután 4 óra van, és még nem ebédeltél… keresel valami rendes kaját (nem csoki, vagy péksüti). Felpörgeted a légzésed, vérkeringésed és az energiaszinted.

Fejben pedig gyanút fogsz, hogy nem arra reagálsz, ami valójában történik.

Hogy miért nem? Mindenkinek vannak elképzelései arról, mi a dolgok helyes intézésének módja, hogyan kéne működni a világnak, és én magam mikor vagyok elfogadható, vagy épp elfogadhatatlan ebben a világban. Ezeket hívjuk hitrendszereknek, az ego vagy a kicsinyes énünk nagyrészt ebből a készletből dolgozik. A – többnyire a tudatalattiban lakó – hitrendszer egy rakás (döntően 5-7 éves kor előtti) régi tapasztalat, megértés és meggyőződés készlete. A nehéz helyzetekben pedig ezek a hitrendszerek kapcsolnak be, hiszen ők az alaphuzalozás. A tudatalatti megnyomja a pánik gombot, és a valóságnak annyi – azt látod, amit hiszel.

Haladó szint, nagykapu:

De ha mindezeket nem jut eszedbe megcsinálni, és már észrevetted, hogy elindult egy lefelé tartó spirál, akkor csak engedd el. Engedd el az egészet. (A technikát David R. Hawkins, pszichiáter és tudatkutató írta le. 50 év szakmai tapasztalata alapján ezt tartotta a leghatékonyabb módszernek a negatív érzelmek hatása alól való kiszabaduláshoz.) Hogyan kell csinálni?

  1. Észreveszed, hogy valami történik. Erről írtam korábban, miből.
  2. Csak hagyod áramlani és megfigyeled magadon az érzelmet és a hozzá tartozó testérzeteket, míg el nem fogynak. Nem azonosulsz vele, hanem végig észben tartod, hogy ez csak egy állapot, amiben épp találod magad. El fog múlni, még akkor is, ha ez most hihetetlennek tűnik.
  3. Észreveszed és elengeded/törlöd a felbukkanó gondolatokat, anélkül, hogy elkezdenéd megfejteni vagy továbbgondolni őket. Hasznos, ha ilyenkor adsz az elmédnek valami más feladatot az ügyön való gondolkodás helyett, például megerősítést mondogatsz, mantrázol, énekelsz valamit. Ő ezt javasolja: „Én egy korlátlan lény vagyok, és csak az van rám hatással, amit a tudatomban tartok.” De kitalálhatsz bármi mást is.

Persze tudom én, szeretünk elemezni, meg kíváncsiak is vagyunk az okokra… Ha végképp nem tudsz ellenállni a kíváncsiságnak, utólag megkeresed a tapasztalat miértjét. (Amik jól jöhetnek: egy MBTI személyiségteszt, egy driver-kérdőív, meg az oké – oké pszichológiai modell. Ennél több nem is kell.) A továbbgondoláshoz egy kis segítség, de utólagos használatra:

  • mi az, ami számodra most nem lehetséges?
  • milyennek hiszed most magad?
  • milyennek hiszed most a világot?

Ha megértetted, mit miért csináltál, és átlátod azt is, a másikat vajon mi hajtotta, könnyebben elfogadod hogy így történt, és megbocsátasz mindenkinek, magadat is beleértve.

Ha szeretnél konkrét gyakorlatokhoz tippeket kapni, hogyan tudod ezt megcsinálni, iratkozz fel a hírlevélre itt:

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindennapi csapdák, gyakorlati kiskapuk
Cimke: