Boldogsággyár

„ Na mi a helyzet a boldogsággyárban?” – kérdezte egy középsulis osztálytárs a legutóbbi osztálytalálkozón – „Ahogy nézem a facebookon miket raksz ki, mindig ez a szó jut eszembe.” Meglepődtem, meg persze kicsit örültem is, és mondtam neki hogy a valóság persze nem mindig annyira fenékig tejfel. Ezen meg mintha ő lepődött volna meg kicsit. De kicsit továbbgondolva a dolgot, valóban boldogsággyáros vagyok. Hogyan csinálom?

boldogsag gyar

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a FB-ra nyilván mindenki nagyrészt azokat a dolgokat teszi fel, amik jók az életében. Én is – bár az írásaimom jól nyomon követhető, mi foglalkoztat éppen. Például a Szétesés bölcsessége c. post se épp egy vidám időszakban született… De van egy tudatos döntés is abban, hogy a jóról postolok, vagy a rossz jóra való átfordításáról. Egyszerűen nem vagyok hajlandó siránkozni, nyafogni, és jajénszegényezni – vagyis lehúzni magam még jobban.

 

Elfogadom, hogy létezik, de teszek ellene, hogy a saját árnyékomban éljek.

 

Ez nem azt jelenti, hogy nekem nincsenek rossz napjaim – bár szerencsére egyre ritkábban. Ugyanúgy parázok én is időnként néhány dolog miatt, ugyanúgy előfordul, hogy járom a köreimet napokig és nem születik semmi megoldás, csak majd szétesik a fejem. Szoktam kétségbeesni, azon gondolkozni hogy feladom, én is el vagyok havazva időnként és szoktam sírdogálni ha ki vagyok merülve. Szoktam felháborodni, kiábrándulni, csalódni, egyedül érezni magam, türelmetlen és szomorú lenni. De egyre ritkábban, és egyre rövidebb ideig tartanak a hullámvögyek. És ezt csak magamnak köszönhetem.

 

Teszek magamért, hogy ezek az állapotok ne tartsanak sokáig.

 

Tudom, hogy ahol a figyelem, ott az energia. Napi tapasztalatom van arról, mekkora ára van annak, ha negatív gondolatokkal, negatív hozzáállással közelítek bármihez. Ha azt hiszem képes vagyok megoldani a problémát, előbb-utóbb igazam lesz. Ha azt hiszem, hogy nem, akkor is. Mindig.

 

Tudom, hogy rajtam múlik, belesüllyedek-e teljesen az ingoványba, vagy csak elmerülök egyszer, utána kimászok és megfejtem hogyan kerültem oda. Így is keresztül kell menni az árnyékos időszakokon – de ezt úgy fogom fel, hogy végre itt a lehetőség, hogy még egy helyre elvigyem a megértés fényét. Így már nem fogok többet a sötétben bolyongani ezen a területen újra.

 

Tudom, mik az apró trükkök és használom őket. A legalapvetőbb trükk az, hogy észrevegyem, ha valami nem stimmel. A másik, hogy tisztában legyek vele, számomra mi az, ami helyre teszi a dolgokat. A harmadik, hogy csinálom is – mert ha nem, hiába tudom, mi lenne jó nekem, nem lesz jó. Cselekvés nélkül nincs eredmény. És hidd el, nekem is iszonyú nehéz megmozdulni néha.

 

Ha nem megy még így se, segítséget kérek. Bármilyen ügyes és okos vagyok, vannak olyan helyzetek, hogy már mindent megpróbáltam, mégse tudom egyedül megoldani. Ha mindent megtettem ami tőlem telt, mi a csudára várjak még? Egyszerűen a másik jobban átlátja, amiben én el vagyok tévedve, mert ő nincsen benne. Távolabbról jobban látszanak a mintázatok.

 

Ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a mentális beállítódásunk valóban jelentős hatást gyakorol az életminőségünk minden területére: a teljesítményünkre, a közérzetünkre, az egészségi állapotunkra, sőt, még az emberi kapcsolatainkra is. A gyógyítás világában is evidenciának számít, hogy amit elvárunk egy adott szertől vagy eljárástól, az nagymértékben befolyásolja a hatást.

 

Romboló gondolatokat és napi szokásokat ismételgetni hatalmas luxus, aminek a boldogságunk az ára. Helyette érdemes megtanulni saját magunk építésének és emelésének technikáit.

 

Az Energiaszint emelő gyakorlatgyűjtemény 48 +1 gyakorlata testi, mozgásos gyakorlatokon és gondolati, figyelemirányítós gyakorlatokon keresztül segít abban, hogy az alapvető boldogsággyártó trükköket megtanuld.

Ha pedig úgy érzed, hogy egy alaposabb rendrakásra van szükséged, szeretettel várlak itt:

http://mindenstimmel.hu/csoportok/belso-beke-gyakorlocsoport/

Boldogsággyár
Cimke: